Farkasbőrben

T.A.  2006.01.03. 18:37

Ha farkasemberekről hallunk, akkor általában régi legendák jutnak eszünkbe, amelyekben olyan főurakról esik szó, akiket vadászat közben megharapott egy farkas (aki persze maga is farkas- ember volt), és a nemes hamarosan maga is farkassá változott, mikor megpillantotta a teliholdat. Ám a lycantropia - ahogy a határtudományokban jártasak nevezik a jelenséget - nem csupán a sötét középkorra jellemző, akár a közelmúltban is találhatunk rá egészen "véres" példákat...

                                Egy Kansasi lány vérfagyasztó átváltozásai

Ha farkasemberekről hallunk, akkor általában régi legendák jutnak eszünkbe, amelyekben olyan
főurakról esik szó, akiket vadászat közben megharapott egy farkas (aki persze maga is farkas-
ember volt), és a nemes hamarosan maga is farkassá változott, mikor megpillantotta a teliholdat.
Ám a lycantropia - ahogy a határtudományokban jártasak nevezik a jelenséget - nem csupán a
sötét középkorra jellemző, akár a közelmúltban is találhatunk rá egészen "véres" példákat...

1974 júliusában mindaddig példanélkülinek számító események történtek Kansas államban található
kisváros, Delphos térségében. Az unalmas porfészek hamarosan a parakutatók és egyéb megszállott
vizsgálódók figyelmének középpontjába került, sőt még olyan, heves vérmérsékletű kalandorok is
megjelentek itt, akiknek puskájában ezüstből öntött golyó lapult...
A pánikhangulatot nem más idézte elő, mint egy farkasember, pontosabban egy "farkaslány".
A szemtanúk egyértelműen nőneműként azonosították az általuk látott lényt, amely felegyenesedve,
két lábon járt, viszont egész megjelenése olyan volt, mintha egy farkast egy emberrel kereszteztek
volna. Az egyik szemtanu Dr. Jack Monroe, a körzeti orvos volt. Ő úgy írta le a lényt, mint a leg-
elvetemültebb elme által végbevitt biológiai kísérlet torz eredményét, amilyet csak horrorfilmekben
látni.
Első alkalommal egy piknikező család pillantotta meg a "farkaslányt". Kevin Marsh  feleségével
és 2 kisfiával New York-ból érkezett Delphos-ba rokonlátogatóba.. Itt tartózkodásuk második
napján úgy döntöttek, felfedezik a környéket, és a városka melletti erdős területre indultak kirándulni.
Dél tájban annak rendje és módja szerint leültek a fűbe, és elkezdtek falatozni a magukkal hozott
elemózsiás kosárból.
Egyszer csak Kevin a közeli bozót furcsa zizegésére lett figyelmes, majd úgy rémlett neki, mintha
valami meg is mozdult volna arrafelé. Ekkor még nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a dolog-
nak, úgy vélte, biztosan egy nyúl vagy valami hasonló állat rejtőzködik ott. Azonban egy idő után
egyre inkább az volt az érzése, mintha árgus tekintettel figyelné őket valami vagy valaki.
Kevin nem tudott ellenálni kiváncsiságának, és a bozót felé indult. Mivel rossz előérzete támadt,
magához vette vadászpuskáját is, amelyet azért hozott magával, mert a nagyobbik fiát régóta
szerette volna megtanítani célba lőni, és erre ez a mostani kirándulás remek alkalomnak kínálkozott.
A bozótból ekkor már egyértelműen valamiféle élőlény morgását és fújtatását lehetett hallani, és
Kevin felesége, Mary, valamint a két gyerek John és Mike is igen idegesek voltak. A férfi  abbéli
meggyőződésében, hogy talán egy kukkolóval van dolguk, felszólította az illetőt, hogy jöjjön elő.
Erre azonban választ nem kapott, csupán a monoton morgás és mozgolódás hallatszott a bokorból
továbbra is. Kevin tehát puskáját előre szegezve megközelítette a helyet, és a növényzet mögül
hírtelen teljes életnagyságban előbukkant a furcsa hangok forrása. A rémület, amelyet a család a
lényt megpillantva érzett, egy életen át kísérteni fogja őket.
A farkas és ember egyértelmű hibridjének tűnő lény úgy 175 cm magas lehetett, hajlott testtartással,
de felegyenesedve járt. A lábai sokkal vastagabbak voltak a farkasénál, de sokkal inkább állatiak voltak,
mint emberiek. A két karja izmoktól duzzadt, és minden ujja hosszú, sárga karomban végződött.
Egész testét vastag, barna szőrzet borította, mellkasán azonban a bundája ellenére is világosan látszott
két melle, amelyekről későbbi megfigyelők is említést tettek. A legrettenetesebb azonban a feje volt:
úgy nézett ki, mintha egy (feltehetőleg nőnemű) emberi lény arcából egy farkas pofája "nőtt volna ki".
A lény folyton vicsorgott, eszelősen forgatta a szemeit, éles metszőfogairól nyál csöpögött a földre.
Kevin a döbbenettől remegő kézzel vállához emelte fegyverét, mire a farkaslány hírtelen sarkon fordult
,és sebesen eliszkolt a fák közé.
Marshék rettenetes élményének hamar híre ment a környéken, de senki sem vette komolyan a dolgot.
Hiába állította váltig Kevin, hogy a gyerekeket nem szabadna az erdőbe engedni, és mostantól mindenki
vigyen magával puskát, a helybéliek általában letudták a dolgot azzal, hogy Marsh és családja jobban
tennék, ha kevesebbet néznék a tévét és akkor legközelebb nem fognak hallucinálni.
A lakosoknak azonban hamar arcukra fagyott a gúnyos mosoly.
1974, július 17-én, három nappal Marsh figyelmeztetésének elhangzása után egy erdőszélen lakó család
kislányát holtan találták meg a közeli vízmosásban.A testét borzalmasan szétmarcangolta valami, ami
valószínüleg farkas lehetett. A helybéliek, ha nem is hittek még Marshnak, azért elkedtek vadász-
csoportokat szervezni, hogy kézre kerítsék a fenevadat. Július 20-án azonban egyszerre 4 bejelentés
érkezett, ezúttal kizárólag itt élő emberektől, hogy látták a nőstény farkasembert.
Mivel Dr. Monroe, a városka orvosa is látta a lényt, és őt mindenki szavahihető, talpig becsületes
embernek ismerte, most már mindenki elhitte Marsh néhány napja még a fantázia szüleményének
tartott beszámolóját.
Az álmos kisváros lakói talán mémileg perverz módon élvezték is, hogy végre történik valami Delphosban.
Az esetről hamarosan cikkezni kezdtek a lapok is, és Kansas állam más tájairól is elkezdtek ideszállingózni
a legfurább szerzetek. Jöttek kissé habókos parakutatók, akik abban reménykedtek,hogy, talán sikerül
ha nem is  puska-, de legalább lencsevégre kapniuk a lényt. Viszont megérkeztek a "hivatásos" kalandorok
és a keményfiúk is nagy dzsipjeikkel, terepszinű ruháikban, és őket bizony már sokkal komolyabb szándék
vezérelte: mindenképpen végezni akartak a farkasemberrel, felvenni a lény fejére kitűzött 6000 dolláros
vérdíjat, és esetleg egy szép fotót csináltatni magukról, amint a tetem mellett pózolnak.
A farkaslány utáni hajsza óriási fejetlenséget okozott volna, ha Joe Stout seriff nem hoz néhány rendelkezést,
amelyekkel szabályozni próbálta a kétes hírű kompánia tevékenységét. Azonban az óvintézkedések semmit
sem érnek, ha valakik fütyülnek rájuk. Három kalandor túl messzire táborozott le a többiektől az erdő belse-
jében, és az éj leple alatt kettőjükkel is végzett a teremtmény. Harmadik társuk a sátrában, takarója alatt
remegve hallgatta végig ahogy a tábortűz mellett üldögélő, kissé már pityókás társait darabokra tépi a nőstény
farkasember.
A véres események hatására pár világfinak inába szállt a bátorsága, és dzsipjeikkel jó nagy porfelhőt kavarva
hajtottak el a helyszínről. Viszont néhányan maradtak, és ők a seriff vezetésével szabályos nyomkeresésbe
fogtak.Egészen Jim Bancroft, az erdész házáig követték a nyomokat, amelyeknek itt végük szakadt. Alaposan
kikérdezték az erdészt, hogy nem látott, vagy hallott valami furcsát előző este, de ő nemmel válaszolt.
Két nappal később a farkaslány ismét lecsapott, ezúttal azonban rajtavesztett: az autószerelő Ted Taylor 15
éves fiát, Eddie-t támadta meg, aki azonban óriási lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot, és vadászkésével addig
hadonászott maga körül, míg jó mély vágást ejtett a lény jobb kezének fején, mire az hangosan felüvöltött, és
elszaladt.Másnap kora reggel Sout seriffet felhívita Jim Bancroft, és elhaló hangon közölte vele, hogy tegnap
hajnalban végzett a lányával, Peggy-vel, és fel szeretné adni magát. A járőrök azonnal a tett színhelyére, az
erdészházhoz hajtottak, és a farkaslány rejtélye megoldódott.
A 23 éves, még hajadon Peggy-t júniusban harapta meg egy farkas, miközben tüzifát gyűjtött az erdőben.
A sebe már gyógyulni kezdett, de a lány egyre furcsábban kezdett viselkedni. Sokszor tűnt el éjszakánként,
és az özvegy Jim sokszor felöltözve, csapzottan lelt rá másnap reggel, ahogy éppen a küszöbön aludt.
Mikor kérdőre vonta, a lány iszonyatosan dühbe gurult és elviharzott.A kislány meggyilkolása utáni este
azonban nem bírta tovább, és bevallotta apjának, hogy minden teliholdas éjjelen farkasemberré változik,
és nem tud ellenálni a vér szagának.
Az öreg Bancroft természetesen összeomlott: imádta a lányát, de azt is tudta, hogy nem segíthet rajta, és
fenevadként egyre több ártatlan emberrel fog végezni. Ezért aznap este, mikor a megtámadott fiú sebet
ejtett a lány kezén, az idős férfi már várta farkassá változott lányát otthon, és ahogy belépett az ajtón, hogy
szobájába surranjon, agyonlőtte. Az esemény előtti napon az egyik vérdíjre vágyó vadásztól kért egy ezüst
puskagolyót, hogy mindenképp biztosra menjen. A kiérkező rendőrök meg is találták a holttestet, amely
azonban addigra teljes mértékben visszanyerte eredeti emberi formáját: egy gyönyörű huszonéves lányé
volt, akinek jobb kézfején csúnya seb éktelenkedett...