A megcsalt király meséje

1
Átevezni az életen
És a magamba rejtett vermekbe zuhanást
Elviselni az
Amit nem tudok már nem lehet
Mert egy életérzés eltemet
Összetört a kép
Ó ég

És ha elhagyatnak mindenek
Tudom megint erős leszek
Ha vagy is
A valóság már csak én
Mert a vasból vert rend felborult
És a törvény szegek közé szorult
A halál
Az öröklét híre lett
Halál
Te adsz csak életet


2
Míg tenyerén körbehord
És ünnepel a nép
A tömegben meglátom őt
Fiatal még mit se fél
Ne is sejtse azt, hogy már nem él

Mélyülnek az árkok
Mit a csönd a szívbe ás
Kövezzen meg hát a nép
Jól tudom hogy erre vár
Keresztre feszítve halva jár

Nekem a világ jutott
Neki hófehér ruhák
Magam mögött hagytam őt
Mégis fáj hogy nincs tovább
Azt kívánom bár meghalna már…

….Volt egyszer egy kaktusz,
Egy házban élt, távol
A világ összes többi
Boldog kaktuszától….