"E hant alatt nyugszik derék Cseke Janó, Kit a karám felett fejbe rúgott a ló. Máskor a karámot magosabbra gyártsák, Hogy senkit ne érjen illen csúf barátság!" "Síromnál sírva meg ne állj! Nem vagyok ott, nincs is halál." "Az voltam, ami vagy; az leszel, ami vagyok." "Elengedem mindenki tartozását, felejtsd el arcom romló földi mását." "Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal, És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal. Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata: Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka." "Ne szánj meg éltem szűnte után, útas! Ne szánj! nyugalmam felzavaró szavat Ne mondj felettem, kinjaimnak Vélem egyűtt temetése itt lett." "Nagyon akartam élni még, Érezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem, Elvámolta az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem, Őrizzetek szívetekben." "Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet, de a kegyetlen halál mindent összetépett. Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél, nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél. Egy reményünk van, mi éltet és vezet, hogy egyszer majd találkozunk veled." "Vajon ha nem lennék, ki venné észre, hogy voltam?" "Hiába ültetünk sírodra virágot, eltemettünk ide egy egész világot." "Több szánakozóra talált, mint irigyre e sír lakója: szenvedett százszor is halált, míg ledőlt végső nyugovóra." "Voltam, mert lettem, Untam, hát mentem." "Boldog, aki elhagyja a világot, boldogtalan, akit elhagy a világ."