Csak sírni akarok…

Csak sírni akarok, eltűnni a homályban,

Mint angyal, az édes csillogásban!

Fejemre halotti leplet borítsanak,

Engem csak a barátaim búcsúztassanak!

Csak rá gondolok, és érzem:

érzem hogy nem bírom,

hogy nem bírom elviselni,

hogy ennyire fáj,

s hogy neki nem kellek már!

Talán szeretett, de sajnos feledni nem tudom,

Bármennyire akarom, egyszerűen nem tudom

A szívem szakad meg, éget a fájdalom,

A könnyem hullik, de nem enyhít a kínomon.

Emlékek zápora kövezi testem,

Halálra zúzza meggyengült lelkem!

A sebzett szívet, könnyű bántani,

Pedig az csak egy szót akar hallani…

Igen, de azt az egy szót nem hallja,

Mert a nagyvilág zaja elnyomja!

Pedig sokat számítana, csak egyetlen egy szó

Hogy szeretlek, megérti minden földi halandó

És az angyalok is értik, odafönn a mennyben

S még az ördögök is, a pokol legmélyében!

Mi az élet célja??

Nem fogom megtudni!

A mai éjjelen fogok én

Végleg meghalni…!