Kicsi Emmie

Kicsi Emmie szerelmes volt,

Szeretett valakit viszonzatlanul.

Fájt a szíve, ha mással látta,

De minden nap csak őt várta.

Kicsi Emmie elmondta: szereti,

S hogy ő soha el nem feledi.

A fiú nem is foglalkozott a lánnyal,

Nem is tudta: neki ez mennyire fájhat.

Kicsi Emmie mindig csak remélt,

Reménytelenül szeretett, amíg csak élt.

Minden este álomba sírta magát,

Mert nem tudta feledni a szerelem dalát.

Kicsi Emmie már nem is mosolygott,

Egyszer rájött: a szíve már halott.

Összetört a szíve az örök bánatban,

Egy beteljesületlen álmában.

Kicsi Emmie soha nem sírt többé,

De neki adta szíve kulcsát örökké.

Nem tudta a fiú, hogy ez fájt a lánynak,

S hogy szerelmes szívét elnyelte a bánat.

Kicsi Emmie búcsúlevelet írt,

S míg írta végig csak sírt.

Elmosták a betűket a keserű könnyek,

Kicsi Emmie szívéből darabok törtek.

Kicsi Emmie leírta: szereti,

S hogy soha el nem feledi.

Hogy örökké vele marad,

S szívéből letört az utolsó darab.

Kicsi Emmie csak nézte a levelet,

S örült, hogy míg élt, szeretett

Tudta, hogy nem szeretik viszont,

Tudta: ez döfött szívébe szigonyt.

Kicsi Emmie meghalt azon az estén

Pedig még bűn sem látszott ártatlan testén.

Könnyes volt az arca, kisírta a szemét,

Mert egy fiú végleg összetörte a szívét.

Kicsi Emmie sírján hervadtak a rózsák,

Kicsi Emmie- t kevesen gyászolják.

Már csak egy kopott sír, s ez a történet

Maradt Emmie- ről emléknek.