Álom
2007.06.12. 15:50
Álom
Hajnalodott, fáradtan feküdtembe koporsómba és szinte azonnal elaludtam. Ezen az éjszakán meglepő módon, még álmodtam is. Nem nagyon szoktam, de most kivételes nap volt. Rémes volt. Kint ültem a szalonban, mikor Louis és Caludia hazajöttek a vadászatból. A lépcsőfordulón állva Claudia vad társalgásba kezdett velem. "Mondd csak Lestat, milyen érzés meghalni?" kérdezte érdeklődve. "Jobb, mint megszületni." vetettem oda neki. "Csak ugyan jobb?" nézett rám megvetően és én bólintottam. "Meg tanítod nekem, hogy kell meghalni?"kérdezte és felém dobott egy égő mécsestartót.
Felgyulladt minden körülöttem és éreztem, ahogy testem hamuvá válik... ekkor felriadtam, kinyitottam a koporsót és halottam, hogy Claudia és Louis odakint beszélgenek. Kimentem a szalonba. Ott feküdte egy nő, még élt. "Szolgáld ki magad." mondta udvariasan Louis. Én kissé remegő kézzel odanyújtottam egy pohrat és a csuklóját felvágva vért engedtem bele. De kezem annyira megremegett, hogy az üvegpoharat elejtettem és az a földre esett, majd darabokra tört. "Valami baj van Lestat?" kérdezte Louis. "Semmi." hazudtam és az álmomra gondoltam. Bőgni tudtam volna, de nem akartam gyengeséget mutatni feléjük, pedig azon az éjszakán nagyon megtörtem. |
|